Keresés
  • Olivér Heiszler

Szenvedélyből vállalkozás

Frissítve: ápr 4

A kovászos kenyerek iránti szenvedélyem Londonban lángolt föl. Valamiféle figyelemelterelésként kezdtem az albérletünk velem egykorú villanysütőjében próbálkozni, mert már nagyon kínzott a honvágy és muszáj volt lekötnöm magam a kevés szabadidőmben. Akkor még ott sem volt kifejezetten divatos a kovászos pékáru, így ha jó kenyeret szerettünk volna enni, inkább megsütöttem otthon. (Ínycsiklandó vajas finompékárut kínáltak a környékbeli francia pékségek, de azt ritkán engedtük meg magunknak. Sokkal jellemzőbb volt sajnos az adalékanyagoktól és tripla adag élesztőtől felpuffadt kenyér és a cukormázzal bevont péksütemények ugyanebből a masszából,)

Az akkori hobbi már-már mániává nőtte ki magát, egyre gyűltek az apró konyhában az eszközök: kő a pizzasütéshez, öntöttvas lábos a kenyérhez, penge, deszka, kelesztő és természetesen temérdek liszt. Sokat kísérleteztem és a Wholefoods kasszájában landolt a fizetésem tetemes része, de megérte: a végén már sikerült olyan kenyereket sütni, amikkel kifejezetten elégedett voltam.

A Tantiban volt lehetőségem a vendégeknek is prezentálni a kenyérkészítő őrületem fénypontjait, de utána egy picit pihentettem a dolgot, leginkább egy hosszú, diétától szenvedő időszak miatt.

Akkor kezdtem el újra foglalkozni a kenyérsütéssel és még inkább a biolisztek kínálta lehetőséggel, amikor a nagyobbik kópé, Jónás abba a korba lépett, amikor már azzal a pár szem fogával érdemben tudott kenyérhéjat majszolni. Nem találtam olyan kész pékárut, amit elérhető is volt (nem csak heti egyszer lehetett hozzájutni a biopiacon) és szívesen adtam volna a párhónapos fiamnak.

Azóta nincs megállás és bár fogyni nem fogyunk, de a kenyérsütés tökéletesítéseként ez csekély áldozat. A barátok bíztatása kellett ahhoz, hogy merjek lépni és a közönség elé tárjam ezt a projektet, nagyon remélem, hogy mások is olyan élvezettel fogyasztják majd, mint a kópék.


#kovász

0 megtekintés
 

©2020 by KÓPÉ Műhely. Proudly created with Wix.com